Villanyszerelés
Villamosbiztonságtechnikai felülvizsgálat
Regisztrált villanyszerelő
Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok
Érintésvédelem
Villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését tartalmazó ellenőrzése, amellyel ki tudjuk mutatni, hogy a villamos berendezés teljesíti-e a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó előírásokat.
A felülvizsgálatok elvégeztetése lakóházakban a tulajdonos vagy építtető, társasházakban az üzemeltető, munkahelyeken és egyéb létesítményekben a felelős vezető kötelezettsége.
A villamos berendezés áramütés elleni védelmének ellenőrzését előíró rendelet: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
i) szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását;
II. A MUNKAESZKÖZÖKRE ÉS HASZNÁLATUKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1. A munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények
3. § A munkáltató köteles a munkavállaló munkavégzéséhez olyan munkaeszközt rendelkezésre bocsátani, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatra.
19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges
a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
Ellenőrzés megtekintéssel
A vizsgálatot először megtekintésnek kell megelőznie és a villamos berendezés teljes kikapcsolt állapotában kell végrehajtani. A megtekintést annak igazolására kell elvégezni, hogy a tartósan bekötött villamos szerkezetek: – megfelelnek a vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményeinek;
Ez igazolható a szerkezet jelöléseinek vagy tanúsítványának az ellenőrzésével.
a HD 60364-es sorozat és a gyártó előírásainak megfelelően pontosan lettek kiválasztva és szerelve; nincs olyan látható sérülésük, ami csökkentené a biztonságot.
Megtekintéssel legalább a következőket kell ellenőrizni:
– az áramütés elleni védelmi módot, beleértve a burkolat, védőfedés vagy védőakadály alkalmazásával, vagy a kézzel elérhető tartományon kívüli elhelyezést
A környezet elszigetelésével megoldott védelemre meghatározott követelmények teljesülése csak akkor igazolható, ha a villamos berendezés csak állandóra bekötött villamos szerkezeteket tartalmaz: tűzgátló szerkezetek és a láng továbbterjedésének megakadályozására szolgáló más óvintézkedések meglétét, valamint a hőhatás elleni védelmet;
- a vezetők megfelelő megválasztását a megengedett áram és a feszültségesés szempontjából;
- a védelmi és ellenőrző eszközök kiválasztását és beállítását;
- megfelelő leválasztó- és kapcsolóeszközök meglétét és alkalmas elhelyezését; a villamos szerkezetek és a védelmi módok megfelelő kiválasztását a külső hatások figyelembevételével;
- a nulla- és a védő vezető megjelölését;
- kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok vagy más hasonló információk meglétét;
- áramkörök, biztosítók, kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését
- a vezetők csatlakozásainak megfelelőségét, megközelíthetőséget a kényelmes üzemeltetéshez és a karbantartáshoz.
ELLENŐRZÉS VIZSGÁLATTAL
Általános előírások
Ahol alkalmazhatók, a következőket kell vizsgálattal ellenőrizni, célszerűen az adott sorrendben: – a védővezető, valamint a fő (gerinc) és a helyi (kiegészítő) egyenpotenciálra hozó összekötés folytonosságát;
- a villamos berendezés szigetelési ellenállását,
- az áramkörök elválasztásával megvalósított védelmet SELV és PELV esetében, valamint a villamos elválasztás védelmi módot;
- a padlózat és a fal ellenállását;
- a tápforrás önműködő lekapcsolását;
- a polaritást;
- a villamos szilárdságot;
- a működést;
- a hőhatásokat;
- a feszültségesést;
Ha bármelyik vizsgálat hibát jelez, a vizsgálatot a hiba kijavítása után meg kell ismételni, és meg kell ismételni minden olyan előző vizsgálatot is, amelynek az eredményét az észlelt hiba befolyásolhatta. Az ebben a kötetben leírt vizsgálati módszerek referenciaként szolgálnak; nincs kizárva más módszerek alkalmazása sem, feltéve, hogy azok azonos biztonságú eredményt adnak.
Villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata
Erősáramú berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet OTSZ(Országos tűzvédelmi szabályzat)rendeli el.
Alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, illetve robbanásveszély kiküszöbölése. A felülvizsgálati jegyzőkönyvet a katasztrófavédelem kérheti ellenőrzései során.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani
a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása,
b) a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata,
c) gép, berendezés, eszköz használata, tárolása,
d) anyagok előállítása, használata, tárolása,
e) egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata,
f) a szabadtéri rendezvények tartása, valamint
g) egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység
során.
(2) Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek.
XIII. FEJEZET
VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK
72. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei
135. § (1) * Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen.
(1a) * Ikerházak és sorházak esetében, amikor a villamos betáplálás a közműhálózatról több csatlakozóvezetékkel történik, a tűzeseti lekapcsolás lakásonként, önálló épületrészenként is kialakítható.
(1b) * Az (1) bekezdés szerint kialakított építményekben az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
(2) A tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti beavatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön legyenek lekapcsolhatók, működtetésük az egyéb áramkörök lekapcsolása esetén is biztosítható legyen.
(3) Több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti lekapcsolással érintett tűzszakaszban beavatkozó tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse.
(4) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, főkapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell.
136. § Ha a KK és az MK osztályba tartozó épület villamosenergia-ellátását középfeszültségű rendszer - az épületben több szinten áthaladó középfeszültségű kábel - biztosítja, akkor
a) az épület teljes középfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsoló helyiségben lekapcsolható legyen,
b) a -1. szinten és a földszinten elhelyezett transzformátorok kivételével kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek alkalmazásra,
c) az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségű kapcsoló berendezésben tűzszakaszonként csoportosítva lekapcsolható legyen és
d) a legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló-berendezésben a tűzeseti fogyasztók részére külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat kell kialakítani.
73. Tűzeseti fogyasztók működőképessége
137. § (1) A tűzeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során biztosítani kell, hogy tűz esetén működőképességüket a 11. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti időtartam és a teherhordó falra vonatkozó tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartama közül a kisebb időtartamig megtarthassák.
(2) A működőképesség-megtartás megvalósul, ha tűz esetén
a) az előírt működési időtartamig
aa) a tűzeseti fogyasztó működéséhez szükséges teljesítményű villamos energia rendelkezésre áll,
ab) a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer épületen belüli és főelosztón kívüli szakaszainak tűzhatás elleni védelme vagy 138. § szerinti kialakítása biztosított,
ac) a tűzeseti fogyasztó működtetése, vezérlése biztosított,
ad) a tűzeseti fogyasztó rögzítése és a rögzítést fogadó építményszerkezet állékonysága biztosított,
b) normál és biztonsági tápforrás együttes alkalmazása esetén a normál tápforrás kiesésekor a biztonsági tápforrásra való, előírt időn belüli átkapcsolás automatikus és
c) a tűzeseti fogyasztó kialakítása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal egyenértékű.
(3) Biztonsági tápforrást kell alkalmazni
a) az MK mértékadó kockázati osztályú építmények, önálló épületrészek tűzeseti fogyasztóinak ellátására,
b) létfontosságú rendszerelemek,
c) fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény és
d) előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthona, oktatási intézménye
esetén.
(4) A normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett időtartama
a) biztonsági világítás és menekülési jelzések esetén 1 másodperc,
b) egyéb tűzeseti fogyasztó esetén 90 másodperc.
(6) Tűzeseti fogyasztó biztonsági tápellátására gázmotor nem alkalmazható.
130. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata
276. § (1) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek - kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket -, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:
a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és
c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.
(2) Az alcím előírásai nem vonatkoznak
a) az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra,
b) az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.
(3) Nem vonatkozik ezen alcím azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.
277. § (1) A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
a) * 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
b) egyéb esetben legalább 6 évenként
a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
(2) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.
(3) A telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg.
(4) A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.
(5) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása.
(6) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak.
Norma és nem norma szerinti villámvédelmi felülvizsgálat
A villámvédelem célja az embernek és épületeknek, építményeknek védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Ez az emberélet védelmének, a tűzvédelemnek és a vagyonvédelemnek a kérdése, de az utóbbi esetben gazdasági kérdés is. Emiatt a villámvédelemre vonatkozóan az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani.
A norma és nem norma szerinti villámvédelem felülvizsgálatát az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet OTSZ(Országos tűzvédelmi szabályzat)rendeli el.
Tehát a védelem célja, hogy megvédjük értékeinket a villámcsapás okozta károsodások ellen
OTSZ. 74. Villámvédelem
139. § (1) Ezen alcím rendelkezései - a járművek kivételével - vonatkoznak az ideiglenes és állandó jellegű építmények villámvédelmi követelményeire.
(2) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének szempontjából kell biztosítani.
140. § (1) * A villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti - NV jelölésű - villámvédelemmel kell biztosítani
a) új építménynél,
b) a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során,
c) a meglévő építmény olyan bővítése esetén, melynek következtében az eredeti tetőfelület vízszintes vetülete 40%-ot meghaladó mértékben növekszik.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő építmény nem norma szerinti villámvédelmével is lehet biztosítani.
(3) * A meglévő építmény nem norma szerinti villámvédelmének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatakor vagy a kivitelezéskor érvényes műszaki követelménynek.
(4) Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá.
141. § A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő,
a) * ha a villámvédelmi kockázatkezeléssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-3 és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4,
142. § (1) * Villámvédelmet kell kialakítani
a) a 12. mellékletben foglalt 1. táblázatban nevesített rendeltetésű állandó építményeken, a táblázatban előírt minimálisan betartandó védelmi szintek létrehozásával vagy
b) minden olyan állandó vagy ideiglenes építményen, amelyen a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható.
(2) * Ha a 12. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.
143. § (1) * Villámvédelmet kell kialakítani azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik, és amennyiben az építményre elkészített villámvédelmi kockázatkezelés alapján szükséges.
(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelem is elfogadható, amelynek alkalmazása esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10-4 és a közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-2.
(3) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására üzemeltetési, használati vagy munkautasítást kell készíteni.
144. § * Nem kötelező villámvédelmet létesíteni
a) az épület terepszinti csatlakozásának legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között legfeljebb 10 m magasságú
aa) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületen,
ab) legfeljebb 200 m2 alapterületű - a 12. mellékletben foglalt 1. táblázatban nem szereplő - közösségi épületen,
ac) legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,
b) olyan műtárgyakon, amelyek esetében az emberélet elvesztésének villámvédelmi kockázata az építmény kialakításából, rendeltetéséből következően hasonló ahhoz, mint amekkora kockázatnak a személyek a természetes környezetben is ki vannak téve,
c) a nyomvonalas műszaki létesítményeken, kivéve
ca) a felszín feletti nagynyomású, illetve fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító, elosztó csővezetékek,
cb) az olyan kötélpályás felvonók vagy egyéb nyomvonalas műszaki létesítmények, amelyek villámvédelmét önálló, kifejezetten az adott típusú nyomvonalas műszaki létesítményre vonatkozó szakmai műszaki előírás szabályozza.
132. Villámvédelem felülvizsgálata
279. § A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát
a) a létesítést követően az átadás előtt,
b) e rendeletben előírt időszakonként vagy
c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően
kell elvégezni.
280. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.
(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból
a) * a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
b) egyéb esetben legalább 6 évenként,
c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát,
felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
281. § (1) A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát
a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,
b) a létesítést követően az átadás előtt,
c) * az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként,
d) * a c) pont alá nem tartozó egyéb esetben legalább 6 évenként, és
e) * a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően
kell elvégezni.
(2) A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.